A jó harcos birtokában van mindannak a tudásnak és gyakorlatnak, amely lehetővé teszi, hogy győztesen kerüljön ki az ütközetekből.
Először is mindent megtesz azért, hogy megismerje saját magát, tisztában legyen a képességeivel, céljaival.
Hiszen minden ezekből következik.
Ismeri és tudja használni a fegyvereit. Sőt, van olyan eszköze, amelynek használatában a többiek fölé emelkedik.
Folyamatosan gyakorol, hogy mestere legyen az eszközeinek, valamint fizikailag is csúcsformában legyen.
Szellemileg is edz. Felkészültsége alkalmassá teszi arra, hogy gyorsan és jól döntsön. A béke idején készül, hogy a harcban teljesen felkészült legyen.
Része egy csapatnak, amelyhez teljes mértékben illeszkedik, ugyanakkor a küzdelemben csak önmagára számíthat.
Nyugodt, mert bár a harctéren váratlan helyzetekkel kell szembenéznie, mégis tudja, hogy megtett mindent a siker érdekében.
Harmóniában él önmagával és a környezetével, mert azt az utat járja, amit a szíve diktál.
Ő a szív harcosa.
A szív harcosa ma már nem kardot vagy íjat használ, de az elvek, amelyek mentén él ma is épp olyan igazak, mint amilyenek mindig is voltak…