Föld! – kiáltott a matróz az árbockosárban, és csak remélte, hogy amit lát, az valóban a szárazföld egy darabja, és nem csak egy kóbor, sötét felhő ül mélyen a horizonton.

Bár ez a hajdani alkalmatosság – mely alapvető szerepet játszott a korai tengerészek navigációs eszköztárában – mára szinte teljesen kiszorult a használatból, szimbolikus jelentése időszerű.

A megfigyelő állásból kiabálni mindig kockázatos. Különösen akkor, ha olyan területen járunk, amely nem teljesen egyértelmű. Adott esetben akár nézőpont kérdése is lehet, hogy amit látunk, az csak egy nagy sziget, vagy maga a kontinens.

Talán az sem mellékes, hogy annak idején az árbockosárban tartózkodni nem a kiváltságosok jutalma volt. Épp ellenkezőleg, inkább büntetésnek számított, hiszen még a kisebb kilengések is alaposan megerőltették a legedzettebb tengeri medvéket is.

A stratégiai tervezés, vagy a személyes hatékonyság koránt sem egyértelmű, pontosan körülhatárolható témák. Évszázadok óta folynak a viták, alakulnak különféle iskolák. Azonban minden erőfeszítés ugyanabba az irányba mutat: gyorsabban, hatékonyabban elérni valamit, legyen szó akár üzleti sikerről, vagy egy boldogabb, nyugodtabb életről.

Hiszen aki úgy véli, ezek a témák csak a munkában számítanak, jól vigyázzon, mert hamar kiderülhet, hogy a magánéletünk és a munkánk jobban összefonódik, mintsem gondolnánk.

A személyes hatékonyság, a stratégiai tervezés és gondolkodás rokon területek. Koránt sem kezelhetők külön sem egymástól, sem pedig azoktól az eszközöktől, amelyek használata a siker meghatározói.

E blog célja éppen az, hogy felhívja a figyelmet és elgondolkoztasson az összefüggésekről.