Két kérdés

Bármely feladat, amit igazán eredményesen szeretnénk megoldani, azonnal két kérdést eredményez.

Az első a választás kérdése. Ki kell választanunk az előttünk álló lehetőségek közül azt, amelyik a leginkább segít a feladatunk megoldásában! A kérdés tehát így hangzik: „Mit kell tennem, hogy elérjem a célom?”

A második kérdés már a „hogyant” célozza. Vagyis amint tudjuk, hogy mit fogunk tenni, máris arra a módszerre összpontosítunk, amely a legjobban megfelel a kitűzött cél megvalósítására. A kérdés tehát így szól: „Hogyan tudom elérni, hogy megvalósuljon, amit szeretnék?

Kettős természet

A két kérdés végigkíséri tevékenységeinket. Nemcsak azáltal, hogy a „mit-hogyan” kérdéspár folyamatosan szerephez jut, de azzal a gondolatisággal is, amely e két kérdésre adódó válaszok mögött rejlik.

Talán nem meglepő, hogy agyunk két féltekéje is e kettősség mentén különül el. Jelentős eltérés van a jobb és bal agyféltekénk között abban a tekintetben, hogy milyen feladatokat látnak el (agyi lateralizáció). A bal agyfélteke erőssége többek között a logika, az algebra, az idő érzékelése, míg a jobbé a térbeli látás, a kreativitás, a humorérzék. Mondhatnánk azt is, hogy míg a bal agyfélteke az „ész”, addig a jobb az „érzelmek” útját követi.

Bizonyos szempontból a mit-hogyan kérdéspár megválaszolása ugyanezt a megosztottságot tükrözi vissza.

A mit

A „mit” kérdésre adott válaszok énünk legbelsőbb lényéből fakadnak.
Talán azt gondolnánk, egy adott helyzetben erre a kérdésre mindig csak egy logikus válasz adható. A valóság azonban az, hogy csupa olyan dolog jut szerephez, amely kézzel és sokszor ésszel fel nem fogható. Személyiségünk, önismeretünk, valamint kreativitásunk dönti el, hogy milyen válasz születik meg végül.

Bármennyire is úgy tűnik, általában ezek nem kiszámolható, logikus eredmények.
Egy-egy problémának több helyes megoldása is létezhet. Sőt, ezek közül van olyan, amely egy adott ember számára egyáltalán nem megfelelő, míg másvalaki számára az egyetlen jól járható út.

A hogyan

A „hogyan” megválaszolása már magára a módszertanra vonatkozik, amellyel kivitelezzük a „mit” kérdésre adott választ.

Igaz, jól jön olykor egy-egy kreatív megoldás, de a válasz részletei mégis logikus rendszert alkotnak. Tervezünk, számolunk, következtetünk: munkára fogjuk agyunk bal agyféltekéjét.

A probléma mindig abból adódik, amikor összekeverednek bennünk a dolgok, és egy logikus megoldást igénylő kérdés esetében pusztán intuitív választ adunk.